Brutális franciák

Néha elgondolkodom azon, hogy mivel is kezdődhetett ez a "néhány percet elveszünk az életedből...MINDEN NAP!" mozgalom az interneten. Én először a (remélem bemutatásra nem szoruló) Teveclub által lettem behálózva, még valamikor 2000 környékén, aztán majd folyamatosan jöttek-mentek ezek a nevelgetős, néharánézegetős, ismerkedős, gyűjtögetős, szintetlépkedős hóbortok.

Azóta jónéhány ilyenen túl vagyok már, valószínűleg azért, mert kinőttem belőle vagy talán inkább azért, mert az ismerőseim is kinőttek belőle. Az ilyen oldalak, játékok, nagy részének a lényege természetesen még mindig abban áll, hogy minél több idiótát hívjál meg, akiknek téged tekintve semmi hasznuk nincs, de a mindennapi látogatásukkal, és az oldal reklámjainak megtekintésével termelik a nagypénzt az üzemeltető zsebébe, egyem a lelküket.

Persze, a legtöbb ilyen oldalt közösségi oldal formájában adják elő, és a legtöbb ilyen oldal működik is, mert rákattanunk, szórakozgatunk, és azt a napi pár percet úgyis itt töltjük az internet előtt. (Én például sokszor vagyok úgy, hogy néznék valamit gyorsan, valamivel elpepecselnék, és olyankor jól jönnek).

Augusztus 4-en találtam rá a LaBrute-ra. Csak azért emlékszem ennyire pontosan a dátumra, mert épp az Iron Maiden koncertre készültünk Vikivel, ő mutatta nekem meg az oldalt, mikor kínunkban, hogy mikor indulhatunk már a stadion felé, már nem volt mit csináljuk.

Persze, hogy egy kalap szarnak láttam az elején az egészet, még szép, mindig így kezdődik. Ez viszont különösen ellenszenves volt, már csak azért is, mert franciául van (jjjaaajjj de nagyon frannnccciiáául). A francia nyelvet mindig úgy képzeltem el, hogy egy szerencsétlen feldagadt nyelvvel, a mészfalat nyalva próbált valamit elmagyarázni a többieknek, akik egy büdös szót sem értettek és ráfogták, hogy legyen ezentúl ez a francia nyelv.

Szóval, a kis francia oldal, mikor hazaértem Bukarestből, eszembe jutott, persze, hogy megkerestem az előzőleg hirtelen létrehozott karakteremet, és útjának indítottam a harcosok mezején. Mondta Viki (de nem hittem neki), hogy nem kell ide francia nyelvtudás, csak a nyers brutalitásra kell figyelni. Tényleg csak két gomb az egész játék, bejelentkezel, kiválasztasz egy köcsögöt, azt' jól megvered! Idővel különféle fegyvereket és pajzsokat szerzel, spéci harci technikákat tanulsz, vadabbnál vadabb állatok állnak melléd a harcban.

Amint kiválasztottad az ellenfeled elkezdődik a műsor. A kis harcosod és ellenfele véletlenszerű mozdulatokkal támadnak egymásra, sajnos ebbe nem tudsz beleszólni (Még akkor sem amikor az idióta leteszi a baltát, és inkább a kiskéssel ront az ellennek), de pont emiatt igazságos az egész (elvégre, ha az ellenfél gazdája nincs éppen gépnél akkor ne legyen már neked előnyöd, és persze ez fordítva is érvényes). Amit én hiányolok az a konkrét halál és persze a vér. Marják ott egymást késsel-villával, aztán épphogy megszédül a végén a vesztes (a győztesre meg hull a színespapír, ezek vannak). A mellékelt képekből is látszik, hogy játék inkább gyerekeknek és gyerekes felnőtteknek (itt megjegyzem, hogy a gyerekként gondolkodás az egyetlen helyes útja a nem megkeseredett besavanyodásnak, és az élet teljesfokú élvezetének, az már egyszer biztos) készült. Ha kedvet kaptál a vaduláshoz csatlakozz hozzám itt:

http://deviques.labrute.fr